Eva, Szerző | Cselek Horgász-tanya

Csuka, az egyik legnagyobb kihívás

Posted on 2023.01.26.2023.01.27. by Eva

A csuka (Esox lucius) a halfélék családjába tartozó ragadozó hal, amely Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában honos. A csuka nagyon jól alkalmazkodó, sokféle élőhelyen élhet, például folyókban, tavakban és mocsarakban.

A csukák vadászatára sok horgász számára vonzó lehetőség, mivel ezek a halak nagyon ügyesek és kihívást jelentenek a halászok számára. A csukák általában nagyon képességesek a ragadozásra, és sok kisebb halat fogyasztanak, de az ember is fogásuk célpontja lehet.

A csukák teste hosszú és karcsú, ami segíti őket a gyors mozgásban. A csukák általában sötét színűek, ami segíti őket a víz alatt való rejtőzködésben. A csukák általában nagyon erősek és ügyesek, ami miatt nehéz őket fogni.

A csukák életmódja és élőhelye változó, de általában a víz alatt élnek, és aktívan vadásznak. A csukák általában éjszaka aktívak, és nappal pihennek. A csukák tápláléka általában halak, de néha más vízi élőlényeket is fogyasztanak, például rákokat és kagylókat.

A csukák reprodukciója általában a tavasszal és az ősszel történik, amikor a csukák megpárosodnak és elhelyezik a petéiket. A csukák életciklusa általában 5-7 év, de néhány esetben akár 10 évig is élhetnek.

A csukák vadászatának szabályozása fontos lehet, hogy megvédje a csukák populációját, és hogy biztosítsa, hogy a halászat fenntartható legyen.

Ragadozó halak

Posted on 2023.01.24.2023.01.27. by Eva

Magyarország vizeiben számos ragadozó hal megtalálható, beleértve a pontyot, a süllőt, a harcsát és a csukát. A ponty Magyarország egyik leggyakoribb halai, amelyeket a folyókban, tavakban és csatornákban találhatunk. A süllő a Duna és a Tisza vízrendszerében él, és a harcsa pedig a folyókban és tavakban található. A csuka a folyókban, tavakban és csatornákban él, de a Duna-deltában is előfordul.

A ragadozó halak nagyon fontos szerepet játszanak az ökoszisztéma egyensúlyának fenntartásában, mivel segítenek a kisebb halak és egyéb vízi élőlények számának szabályozásában. Ezen kívül a halászat is nagyon fontos Magyarországon, sok család és vállalkozás él belőle.

A Magyarországon élő ragadozó halak általában jól adaptálódnak a különböző víztípusokhoz, és jól tudnak alkalmazkodni a változó éghajlati és vízi feltételekhez. A ragadozó halak jellemzően jól tudnak úszni, és nagyon jól tudnak vadászni.

Az utóbbi években azonban a Magyarországon élő ragadozó halak populációja visszaesett a vízi erózió, a szennyezés és a túlhalászat miatt. Ennek ellenére, az országban sok erőfeszítést tesznek a ragadozó halak védelmére és a halászat fejlesztésére.

A Magyarországon élő ragadozó halak védelme fontos a halászat, horgászat fenntarthatósága és az ökoszisztéma egyensúlyának megőrzése miatt. A halászatot szabályozó szervezetek és a kormányzat is erőfeszítéseket tesznek a halászat fenntarthatóságának biztosítására, és a ragadozó halak megóvásáért.

Bodorka, őshonos halunk

Posted on 2023.01.20.2023.01.27. by Eva

A Bodorka (Rutilus rutilus) a halfajok közé tartozik, amelyek a pontyfélék családjába tartoznak. A Bodorka a magyar tavakban és folyókban elterjedt halfaj, amelyet gyakran halásznak, horgásznak és fogyasztanak.

A Bodorka teste hosszúkás és lapos, színe vöröses-arany, amely a hátán és a fenéken erősebb, míg a hasán halványabb. A Bodorka könnyen megkülönböztethető a többi pontyfajtól, mivel a hátán és a fenéken rendelkezik kis, fekete foltokkal.

A Bodorka általában 1-2 kg súlyú, de néha elérheti a 4 kg-ot is. A Bodorka általában a tavak és folyók alsóbb régióiban található, ahol a víz hűvösebb és oxigéndúsabb. A Bodorka fő tápláléka a rovarok, a kis rákok és a halikrák.

A Bodorka gyakran a horgászok által kedvelt célpont, mivel könnyen megtalálhatók és jól fogók. A Bodorka horgászatához leggyakrabban a csalihalas módszert használják, de a készséges horgászok számára a feeder és a pergető módszerek is jól beválnak.

A Bodorka a horgászat mellett a fogyasztás szempontjából is értékes halfaj. A Bodorka húsa ízletes, sovány és fehér, ami kiváló alapanyag a halételek elkészítéséhez.

Felelős horgászat esetén és megfelelően tárolva a Bodorka biztonságos és egészséges étel lehet.

Békák szerepe a tavakban

Posted on 2023.01.16.2023.01.27. by Eva

A tavakban élő békák fontos szerepet játszanak az élővilág egyensúlyának fenntartásában. Például a békák a tavakban élő plankton és algák jelentős részét fogyasztják el, ami segít megakadályozni az algák túlzott elszaporodását. Emellett a békák is ételforrást jelentenek más állatok számára, mint például a madarak, halak és a nagyobb emlősök.

A békák jelenléte is jó jelzője a tavak ökológiai egészségének. Ha a békák hiányoznak egy tóból, az azt jelentheti, hogy valami nincs rendben az élőhelyükkel, például túl sok mérgező anyag van a vízben, vagy a víz hőmérséklete túl magas.

Az emberek is hasznot húzhatnak a békáktól, például a békafélék húsa és tojása ételforrásként szolgálhatnak. Békahús ízletes, és magas fehérjetartalmú, tojásuk pedig egy nagyon finom étel.

Azt is fontos megemlíteni, hogy a békák populációjának csökkenése számos ok miatt bekövetkezhet, mint például a vízminőség romlása, az élőhelyek eltűnése és az invazív fajok jelenléte. Fontos tehát, hogy támogassuk a békák védelmét, hogy fenntarthatóak maradjanak a tavakban és környezetünkben.

A Cselek Tanya tavaiban is számos béke faj található, elképesztő milyen lármát tudnak csapni egy kellemes nyári estén.

Aranyhal jelene és múltja

Posted on 2023.01.14.2023.01.14. by Eva

Korábbi blog bejegyzésemben már megemlítettem az aranyhalat, mint a kárász, ezüstkárász háziasított, kitenyésztett rokona.

Az egyik legrégebben kitenyésztett és a legnépszerűbb akváriumi halak egyike, egyáltalán nem őshonos Európában. A 11. században jelent meg és széles körben terjedt el kínai kerti tavakban, majd onnan indult el a világ meghódítására. Mára már egy kerti tó elképzelhetetlen aranyhal nélkül.

Manapság már 125 fajtát különböztethetünk meg, színe és formája alapján. Azonban a közönséges aranyhal kinézete összetéveszthetetlen. Ez mindenekelőtt egy ragyogó rézszínű arany szín, amely egyetlen más halon sem található meg. A kedvtelésből tartott állatok átlagas hossza 10 centiméter, de akár 30 centire is megnőhetnek, és több mint 4 kg-ot is nyomhatnak. A test lehet torpedó alakú vagy tojás alakú, de a legtöbb aranyhal egy pár mellúszóból, egy pár medenceúszóból, egy hátúszóból, egy anális úszóból és egy farok- vagy farokúszóból áll. Oldalvonalaik, amelyek segítségével érzékelik a nyomást, a mozgást és a rezgéseket a vízben, 27-31 pikkelyt viselnek, de a fejükön nem található pikkely. Hatalmas szemük van, szaglásuk és hallásuk kiváló.

5 tény az aranyhalakról:

A legnagyobb példány 34 centiméter hosszú volt.

A legnagyobb súlyú pedig 4,08 kg-ot nyomott.

Átlagosan 10 évet élnek, de előfordult olyan egyed aki megérte a 25 évet.

Az aranyhalak társas lények, nem szeretnek egyedül élni az akváriumban.

Az utolsó tény, akvárium takarítás miatt zacskóban maximum 8-12 órát tud meglenni.

Szitakötők

Posted on 2023.01.10.2023.01.26. by Eva

A szitakötők (Odonata) a repülő rovarok családjába tartoznak, és két alcsaládja van: a Libellulidae és a Aeshnidae. A tavakban élő szitakötők közül a leggyakoribb fajok a kék szitakötő (Enallagma cyathigerum) és a zöld szitakötő (Cordulia aenea).

A szitakötők általában kis méretűek, és színes szárnyaik vannak, amelyek lehetnek kék, zöld vagy sárga színűek. A szitakötők teste hosszú és karcsú, és rendelkezik két pár szárnyal. A szitakötők rendelkeznek egy pár lábbal is, amelyeket a víz alatt használnak a mozgáshoz.

A tavakban élő szitakötők általában napos időben aktívak, és a repülés mellett a víz alatt is mozognak. A szitakötők (Odonata) tápláléka általában apró vízi rovarok, mint például lárvák és bogarak. A szitakötők a tavakban aktívan vadásznak, és a víz alatt is mozognak, hogy megtalálják a táplálékukat

A szitakötők reprodukciója általában a tavasszal és az ősszel történik, amikor a szitakötők megpárosodnak és elhelyezik a petéiket. A szitakötők lárvái a víz alatt élnek, és általában 2-3 hónapig fejlődnek, mielőtt kikelnek és átalakulnak a felnőtt szitakötőkké.

Pisztráng, édesvízi vagy sósvízi hal?

Posted on 2023.01.07. by Eva

A pisztráng név egy édesvízi halfajtára utal, amely a világ hideg folyóiban és tavaiban él, hideg azt jelenti hogy nagyjából 10 fokos vízben érzi jól magát. A pisztráng elképesztően elterjedt halfaj, megtalálható Észak-Amerikában, Európában és a világ más részein. A legtöbb pisztrángfaj három kategóriába sorolható: édesvízi, sósvízi és anadróm. Az anadrom pisztrángok sós vízben töltik az időt, de visszatérnek az édesvízi patakokba, hogy ívjanak. Az édesvízi fajok egész életüket azonban a patakokban vagy folyókban tölthetik, ahol születtek, míg a vándorlók elképesztő távolságokat is leküzdenek, az óceánoktól a születésük helyéig utaznak szaporodásuk idején.

A pisztráng egy nagy hal, amelynek színe eltérő lehet attól függően, hogy hol él és milyen típusú pisztrángról van szó. Egy átlagos pisztráng elérheti akár a 60 centiméter hosszúságot, de méretük fajonként változik. Az anadrom fajok általában nagyobbak, mint az édesvízi fajok, ezeknek a fajoknak nagyon nagy erőpróbát kell átélniük ívásuk idején, ezért is nagyobb, erősebb a testfelépítésük.

Hosszú, ovális teste, kicsi feje, kicsi szemei és a testén hátranyúló szája van. Legjellegzetesebb jellemzője a hátúszó, melyben különböző színű irizáló foltok találhatók. Általában sötét, oldalain ezüstös-szürke pikkelyek, de a színük fajonként és helyenként is változnak. Az édesvízi szivárványos pisztráng rózsaszín és lila színéről ismert, míg az acélfejű pisztráng teljes egészében ezüst színű.

5 tény a pisztrángokról:

• Ez a hal hideg, tiszta vízben boldogul, 1800-as években még a Duna pesti szakaszán is található volt, de ahogy romlott a víz minősége úgy szorult vissza.

• A pisztrángoknak életük első hónapjában nincs pikkelye.

• A különböző helyeken élő pisztrángok színe eltérő, alkalmazkodnak a környezetükhöz.

• A főtt pisztráng finom, tápanyagban gazdag étel, az egyik legnépszerűbb hal ha a gasztronómiára gondolunk.

Magyarországon nagyon kevés helyen található természetes körülmények között pisztráng, mivel ahogy fentebb írtam hideg és kristálytiszta vizeket szereti, de azért van egy-két hely ahol fellelhető mint: A Bükk hegységben található Szinva-patak, a Hámori-tavak és a Gradna-patak, az ország nyugati határán lévő Gyöngyös és Pinka patak, valamint a Zala folyó egytől-egyik remek pisztráng-lelőhely.

Vízipók-csodapók

Posted on 2023.01.03.2023.01.31. by Eva

A vizipókok (Argyroneta aquatica) a pókok fajának egyik alfaja, melynek jellegzetessége a víz alatti életmód. Ezek a pókok ragadozók, és a vízfelszín alatt várják zsákmányukat. A vizipókok teste átlátszó, ami segíti őket a zsákmány megfigyelésében és elkerülésében. A szöveteik vízlepergető tulajdonságokkal rendelkeznek, ami megakadályozza, hogy elsüllyedjenek a víz alatt.

A vizipókok általában nedves területeken, pocsolyákban, tavakban és folyókban élnek. Legtöbbjük ragadozó, és a rovarokat és apróbb halakat fogyasztják. A vizipókok rendelkeznek két pár lábbal, melyek segítségével könnyen mozoghatnak a víz alatt. A fangszerük segítségével megfojtják és szétrágják zsákmányukat.

A vizipókok néhány faja veszélyes az emberre, mivel mérgező anyagot tartalmazhatnak a fangszerükben. Azonban az esetek többségében nem veszélyesek az emberekre, és ritkán kerülnek kapcsolatba velük.

Összességében a vizipókok érdekes és hasznos részei a vízi élővilágnak, amelyek fontos szerepet játszanak a vízi egyensúly fenntartásában, és értékes tanulmányi területek a biológia és a természetvédelem számára.

Kárász, ami az aranyhal rokona

Posted on 2022.12.30.2023.01.14. by Eva

Az Angliában őshonos, ma már szinte egész Európában és Ázsia egyes részein élő kárász tavakban és lassú folyású folyókban jól megélő édesvízi hal. Az angol pontynak, aranypontynak és porosz pontynak is nevezett faj a háziasított aranyhal rokona.

Történelmi jelentések szerint órákig képesek élni a vízen kívül, sőt még több napig is vastag külső bőrük megfagyása után. Nagy-Britanniában és néhány más országban a kárász horgászversenyek gyakori célpontja, a Cselek tanya tavaiban nem található kárász, de a kárász egyik rokona az aranyhal megtalálható a kerti tóban. Nem kell messzire menni ha egy aranyhaltól szeretnénk kívánni.

A kárász egy közepes méretű pontyhal, átlagosan körülbelül 10-15cm hosszú, bár némelyik akár elérheti a 30 centit is. Ennek a fajnak a legtöbb felnőtt hala körülbelül 2 kg-ot nyom. De a legnehezebb kifogott kárász rekordja megközelítőleg 3 kg-os volt. A fiatal halak arany-bronz színűek, és felnőtt korukban aranyzöld színűvé válnak vöröses-narancssárga úszókkal. Pikkelyes hal, oldalvonala mentén átlagosan 33 pikkely található. Míg az aranyhalnak homorú hátúszója van, addig a kárász hátúszója domború.A kárász színe segít abban, hogy jól beolvadjon édesvízi élőhelyén. Ez a nyájas színezés ezért nem olyan népszerű a hazai halastavakban vagy édesvízi akváriumokban, mint az aranyhal, a koi vagy az orfe, egyéb ponty.

5 kárász tény:

A kárász több órát is túlél a vízen kívül

Amikor a hal testének külső rétege lefagy, a kárász még néhány napig életben marad

Sokan ezt a halat „vad aranyhalnak” tartják, mivel a háziasított aranyhal és a kárász sok közös tulajdonsággal rendelkezik.

A legtöbb 10 évig él a vadonban, de akár 30 évig is élhet fogságban

Az ívás több tételben történik, szezononként összesen körülbelül 250 000 tojással

Márna, mint a legrégebben ismert halfaj!

Posted on 2022.12.17.2023.01.16. by Eva

A márna A márna halak (Anguilla anguilla) egyike a legismertebb és legrégebben ismert halfajoknak. Őshonosak Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában, és a folyók, tavak és óceánok mélyén élnek. A márnahalak jellemzően nagyon hosszú életűek, akár 60-80 évig is élhetnek, és nagyon nagy méretűek lehetnek, akár 1,5 méter hosszúságúak is.

A márnahalak életciklusa elég bonyolult. Az érett példányok a folyókban élnek, ahol párzanak és tojásaikat rakják le, majd az ivarérett példányok az óceánba mennek, hogy a többi részét az életüknek töltsék. Az utódok visszatérnek a folyókba, hogy ott nőjnek fel.

A márnahalak étrendje elsősorban halakból és rákokból áll. Emellett a márnahalakat évszázadok óta emberi fogyasztásra is használják. A márnahalak húsa ízletes és magas fehérjetartalmú, és sok országban népszerű ételként fogyasztják.

A márnahalakat veszélyezteti a horgászat, az élőhelyek szennyezése és az élőhelyek eltűnése. A márnahal populációk védelmére és a fenntarthatóságuk biztosítására több intézkedést is hoztak, mint például a horgászat korlátozása és a természetes élőhelyek védelme.

Szerző: Eva